hivatal@telki.hu   |    06 26 920 800   |   facebook 

Így emlékezett Telki Trianonra

Trianon_cimlap

Az Összetartozás Évében, a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulója alkalmából, június 4-én országszerte, így Telkiben – és testvértelepülésünkön, Gyimesbükkben – is megemlékezést tartottak.

Délután fél öt előtt pár perccel a Pajta előtti téren (az 56-os emlékműnél) félárbócra eresztették a nemzeti zászlót, majd a békeszerződés aláírására emlékező harangszó után a jelenlévők közös imát mondtak a magyar nemzet egységéért. Ezzel egy időben az online térben a telkiek is élőben figyelhették a szintén ez alkalomból tartott gyimesbükki szabadtéri misét.

Trianon_zaszlo

Trianon_kozos_ima

Este fél héttől egy különleges online megemlékezést láthatott a nagyérdemű élőben, a közösségi oldalon. Deltai Károly polgármester, Móczár Gábor alpolgármester, és Berényi Ildikó, a Kodolányi János Közösségi Ház vezetőjének köszöntőjét követően telki történész, kutató, író szakértők és a gyimesbükki plébános különböző aspektusokból megközelítve meséltek a 100 évvel ezelőtti eseményről, annak következményeiről, és bepillantást engedtek saját, Trianonhoz köthető családi történeteikbe is.

Trianon_megemlekezes

Dr. Szabados György középkortörténész kutató időutazásra hívta a nézőket, és azt szemléltette példákon keresztül, hogy a magyar történelem színtere a Honfoglalás, azaz IX. század második fele óta mennyire jellemzően a Kárpát-medence egésze.

Bánó Attila író, grafikus saját családi szálakon keresztül mutatta be, hogyan fonódik össze a Nagy-Magyarország területén élők – köztük felvidékiek, erdélyiek – sorsa. Konklúzióként elmondta: ha a sanda politikai szándékok nem fordítják egymás ellen őket, akkor a Kárpát-medence népei tudnak egymás mellett élni és együtt építeni a jövőt.

Földváryné dr. Kiss Réka történész, néprajzkutató a 100 évvel ezelőtti események telki vonatkozásáról, a román megszállásról, valamint a második világháború utáni ki- és betelepítésekről osztott meg a közönséggel igen érdekes részleteket. Hangsúlyozta: Trianon mindmáig velünk él, és az emlékezetét időről időre újra kell gondolnunk, hiszen befolyással van életünkre.

A gyimesbükki Salamon József plébános a moldvai csángók megmaradásának nehézségeiről mesélt hosszasan. A hazánk egykori legkeletibb végén élő magyaroknak az elmúlt 100 évben ugyanis megannyi kihívással kellett szembesülniük. Kifejtette: Trianon nagyon nagy traumát jelent és jelentett nekik, és rengeteg nehézséggel kell a mai napig megküzdeniük. A megmaradáshoz az erőt a hitből merítették és merítik ma is.

Aki kíváncsi a részletekre, a videót teljes egészében megtekintheti ide kattintva>>

Az emléknap zárásaként este 20 óra 20 perckor – a Himnusz közös eléneklését követően – a telki 1002. Néri Szent Fülöp Cserkészcsapat jelenlévő tagjai meggyújtották az Összetartozásunk Tüzét, azaz egy hatalmas máglyát a Legelődombon lévő Kilátó közben. A cserkészek a 100 évvel ezelőtti nemzeti tragédiához kapcsolódó versekkel és visszaemlékezésekkel, a mai fiataloknak szóló útmutatóval gazdagították a megemlékezés programját.

Trianon_tuz_1

Trianon_tuz_2

Trianon_tuz_3

Trianon_tuz_4

Az összes esemény élő közvetítéséről felvétel és fotósorozatok megtekinthetők itt megtalálható Facebook-eseményben>>

Szilágyi Balázs
Fotók: Messzi Ke

Fel