Anyakönyv
	Ügyintéző: Balogh Irén helyettes: Lack Mónika Tel: 06-26-572-003 Fax:06-26-372-011 e-mail: anyakonyv@telki.hu Ügyfélfogadás: Hétfő: 14-18 Szerda: 8-16 Péntek: 8-12 Halotti anyakönyvvezés esetén: telefonegyeztetés alapján ügyfélfogadási idő kivül is. Az anyakönyvi nyilvántartás hatósági nyilvántartás. Szabályait az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló, többször módosított 1982. évi 17. számú törvényerejű rendelet, valamint ennek végrehajtására kiadott 6/2003. (III. 7.) BM rendelet tartalmazza. Az anyakönyvi nyilvántartásból kiállított okirat k ö z o k i r a t, a benne foglalt adatokat - az ellenkező bizonyításáig - mindenki köteles elfogadni. Az anyakönyvveztő állítja ki a születési és házassági anyakönyvi kivonatokat, veszik át az állampolgársági kérelmeket, névváltoztatási kérelmeket, itt lehet kérvényezni az anyakönyvi bejegyzések kijavítását, magyar állampolgár külföldön történt anyakönyvi eseményeinek (születés és házasság) hazai anyakönyvezése ügyében a jegyzőkönyvek felvételét. Tájékoztatjuk a Tisztelt Ügyfeleket arról, hogy e-mailen anyakönyvi kivonat nem kérhető. Az anyakönyvi kivonatok kiváltására személyesen és írásban (postai úton) kerülhet sor. Személyes jelenlét esetében a kérelmezőnek hitelt érdemlően igazolnia kell személyazonosságát (érvényes személyi igazolvány, érvényes útlevél, a rendőrségen felvett jegyzőkönyv ellopott vagy elvesztett okmányról). Ha a kérelmező nem saját részére kéri a kivonatot és nem közeli hozzátartozó (felmenő, testvér, házastárs) két tanú előtt tett meghatalmazás is szükséges. Levélben történő megkeresés esetében a megkeresésnek tartalmaznia kell a kérelmező adatait, a felhasználás célját, és a kérelmező saját kezű aláírását. Ha nem saját anyakönyvi bejegyzéséről kéri a kivonat kiállítását az érintett személyi adatai, valamint amennyiben nem közeli hozzátartozó a kérelmező (felmenő, testvér, házastárs) két tanú előtt tett meghatalmazás megküldése is szükséges. Az  újszülöttek anyakönyvezése, valamint a családi jogállás-változások (apai elismerés, apaság vélelmének bírói megállapítása, apaság vélelmének bírói megdöntése, képzelt apa adatainak anyakönyvi bejegyzése, örökbefogadás anyakönyvi bejegyzése) anyakönyvi átvezetése. Telki közigazgatási területen történt halálesetek anyakönyvezését, illetve a korábban történt halálesetekről anyakönyvi kivonat kiállítását intézik az anyakönyvvezetők. Itt történik a magyar állampolgár külföldi halálesetének hazai anyakönyvezése ügyében a jegyzőkönyvek felvétele is.                             Születés anyakönyvezése - Házassági anyakönyvi kivonat ( a magyar állampolgárságú szülők külföldön kötött házasságát magyarországon anyakönyveztettni kell.) - Az anya személyazonosító igazolványa és lakcímkártyája - Ha a szülők nem házasságban élnek a gyermek anyakönyvezéshez apai elismerő nyilatkozat szükséges.   (az apai elismerő nyilatkozatot bármely anyakönyvvezetőnél ill.: gyámhatóságnál gyámhivatalban meglehet tenni. ) Az apai elismerő nyilatkozathoz szükséges iratok: Mindkét szülőnek együttesen kell jelen lenni. - A szülőknek vinni kell magukkal az érvényes személyazonosító igazolványukat, vagy útlevelüket, valamint a lakcímüket igazoló hatósági igazolványt. - Szakorvosi bizonyítványt a szülés várható idejéről. Ha az anya családi állapota hajadon igazolást nem kell vinni az anyának magával, azt az anyakönyvvezető hivatalába egyeztetni tudja. Az anya elvált családi állapota esetén a jogerős bírósági végzés vagy, záradékolt házassági anyakönyvi kivonat, amiben a válás ténye fel van vezetve. Az Özvegy családi állapot esetén a volt férj halotti anyakönyvi kivonata vagy, a záradékolt házassági anyakönyvi kivonat, amiben a haláleset ténye fel van feljegyezve. - Házasságból született gyermekre nem lehet apai elismerő nyilatkozatot tenni csak akkor, ha a férj apaságát valamelyik bíróság jogerősen megdöntötte.  -Nem tehető apai elismerő nyilatkozat akkor sem, ha az anya válását kimondó ítélet jogerőre emelkedésének napja és a gyermek születésének napja között nem telt el 300 nap. - Nem tehet apai elismerést az a férfi sem, aki 16 évvel nem idősebb annál a gyermeknél, akire az apai nyilatkozatot tenné. Kiskorú apa apai elismeréséhez az apa törvényes képviselőjének hozzájárulása is szükséges. Kiskorú anya esetén kirendelt gyámnak, eseti gondnoknak, mint a kiskorú törvényes képviselőjének az apai elismerő nyilatkozathoz hozzájárulását kell adnia. Az anya magyar az apa külföldi állampolgár ebben az esetben ugyan azok iratok szükségesek, mint abban az estben, ha mindkét szülő magyar állampolgár. Az apa részérő útlevél (EGT. állampolgároknál a külföldi fél személyazonosító igazolvány is elfogadható) szükséges. Apai elismerés esetén: Amennyiben az apa az apai elismerő nyilatkozat megtételekor nem beszéli, és nem érti a magyar nyelvet tolmács szükséges.   TÁJÉKOZTATÁS: (Ebben az esetben a gyermek megszületése után a gyermek születéshelye szerinti anyakönyvvezető az apai elismerő nyilatkozatot felterjeszti a Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatalhoz az apaság bejegyzése elrendelése céljából. Ügyintézési határidő kb. 4 hét.)     Az anya külföldi az apa magyar állampolgár ez esetben ugyan azok iratok szükségesek, mint abban az estben, ha mindkét szülő magyar állampolgár. Az anya részéről útlevél szükséges.( EGT. állampolgárnál a külföldi fél személyazonosító igazolványa is elfogadható.) Apai elismerés esetén: Vannak államok, ahol az apai elismerés ( az anya külföldi állampolgárságára vonatkozóan) megtételére csak a gyermek születét követően van lehetőség. Az apai elismerő nyilatkozathoz a külföldi anya családi állapotára szolgáló igazolást be kell szerezni az őt meg illető külföldi hatóságnál és az Országos Fordító és Fordítást hitelesítő Irodánál ezt le kell fordítani, ezután tehető meg az apai elismerő nyilatkozat. A tolmács ebben az esetben is szükséges, ha az anya nem beszéli és nem érti a magyar nyelvet.   Tolmács bárki lehet, aki az adott nyelvet érti és beszéli.  2009. június 28. napjától - a 14 év alatti polgárok is elláthatóak személyazonosító igazolvánnyal. Szükségesnek tartjuk annak kiemelését, hogy életkortól függetlenül, a személyazonosításra alkalmas okmánnyal (kiskorúak esetében személyazonosító igazolvánnyal vagy útlevéllel) való rendelkezés a jogszabályok szerint kötelező. Az új szabályozás a Magyarországon született újszülött magyar állampolgár személyazonosító igazolvánnyal történő ellátását oly módon rendezi, hogy a szülő(k) gyermeke/gyermekük részére első ízben már a kórházban (szülészeti intézetben) kérelmezheti(k) a személyazonosító igazolvány kiállítását. A kérelemhez egy darab igazolványkép csatolása szükséges, melyről Ön(ök)nek kell gondoskodni. A szülő(k)/törvényes képviselő(k) első ízben - ugyancsak a gyermek újszülött korában - a kórházban (szülészeti intézetben) kérelmezhetik, hogy gyermeke/gyermekük lakcímigazolványába a neve/nevük és telefonszáma/telefonszámuk bejegyzésre kerüljön. Ezen eljárások illetékmentesek. Mind a személyazonosító igazolvány, mind a lakcímigazolvány igényléséhez szükséges kérelem nyomtatványokkal összefüggésben hangsúlyozni kívánjuk, hogy azok kitöltése a szülő(k) számára nem kötelező, illetve azok bármelyike önállóan is kitölthető. Tájékoztatjuk továbbá Ön(öke)t, hogy amennyiben a kórházi kérelem előterjesztés lehetőségével nem kíván(nak) élni, úgy az okmányellátásra irányuló kérelmet/kérelmüket a kórházból való távozást követően, a hagyományos rendben, az Okmányirodában terjesztheti(k) elő. Természetesen mindkét eljárás ekkor is illetékmentes.   Tisztelt Szülők! Amennyiben a születés anyakönyvezésével, az apai elismerő nyilatkozatokkal kapcsolatban, további kérdésük van, a Polgármesteri Hivatal anyakönyvvezetőjével a kapcsolatot felvenni szíveskedjenek.   Magyarországon tartózkodó (élő) külföldi állampolgárságú szülők gyermekének anyakönyvezéséhez szükséges iratok:   -        Házassági anyakönyvi kivonat és annak hiteles magyar fordítása (Országos Fordító és Fordítást   hitelesítő Iroda (OFFI.) Budapest, Bajza u. 62. vagy a szülő állampolgársága szerint illetékes nagykövetség) Miután a nemzetközi szerződések a házassági anyakönyvi kivonatok különböző hitelesítését is megkívánhatják (diplomáciai felülhitelesítés, Apostille, stb.), ezért a külföldi állampolgár külföldön kötött házassága esetén további eljárásokra is szükség lehet. -          Mindkét szülő érvényes útlevele, tartózkodási engedélye és lakcímét igazoló hatósági igazolvány (EGT. állampolgároknál a személyazonosító igazolvány is elfogadható) Az EGT. állampolgár részére a lakcímet igazoló hatósági igazolvány bemutatása is kötelező. -          Ha szülők nem élnek házasságban a gyermek anyakönyvezéséhez apai elismerő nyilatkozat szükséges, az apai elismerést célszerű a gyermek születése előtt megtenni. ( Tájékoztatjuk a Kedves Szülőket, hogy vannak államok, ahol az apai elismerés megtételére csak a gyermek születét követően van lehetőség, az apai elismerő nyilatkozatot bármely anyakönyvvezetőnél ill.: gyámhatóságnál, gyámhivatalba, valamint Közjegyzőnél megteheti az apa természetesen az anya jelenlétében.)   Tisztelt Szülők! Kérjük, ha további kérdésük van a házassági anyakönyvi kivonatok hitelesítésével, illetve az apai elismerő nyilatkozatokkal kapcsolatban, akkor a Polgármesteri Hivatal anyakönyvvezetőjével a kapcsolatot felvenni szíveskedjenek.     Házasságkötés       A házasságkötési szándékot a következő módon kell bejelenteni: a házasulók személyes megjelenésével érvényes igazolványával - személyazonosító igazolvánnyal és lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal, Magyarországon lakó magyar állampolgár bejelentheti érvényes magyar útlevéllel és lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal- (a 2001. január 1-től kiállított vezetői engedély csupán személyazonosságot igazol, magyar állampolgárságot nem, ezért a házasságkötés bejelentésénél azt elfogadni nem lehet) születési anyakönyvi kivonattal elvált, özvegy családi állapotát igazoló anyakönyvi okirattal, vagy jogerős bontóperes ítélet bemutatásával (nőtlen, hajadon családi állapot esetén az Anyakönyvi Csoport nem kér külön igazolást, mert ezt a két családi állapotot ellenőrizni lehet a központi nyilvántartás adatbázisában. A házasságkötések előtt az anyakönyvvezetők az adatbázisban minden házasuló családi állapotát ellenőrzik.)   A házasságkötési szándék bejelentését jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzőkönyv a kiállítástól számított hat hónapig érvényes, ebből következik, hogy a házasságkötési szándékot hat hónappal korábban be lehet jelenteni.   A házasságról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. tv. (a továbbiakban Csjt.) 3. § (2) bekezdése a jegyzőkönyv felvételétől számított 30 napos kötelező várakozási időt ír elő. A 31. nap és a hat hónap lejárta közötti időszakban kell olyan időpontot találni, amit a hivatal is tud biztosítani, és a házasulóknak is megfelel. A 30 napos várakozási idő alól indokolt esetben felmentést adhat a jegyző az erre irányuló kérelemben a felmentés indokát hitelt érdemlően kell igazolni. A felmentési kérelmet írásban kell benyújtani, és mindkét házasulónak alá kell írnia. Az eljárás illetékköteles, a 2.200.- Forint eljárási illetéket illetékbélyegben kell leróni a beadványon. Közeli halállal fenyegető állapot esetén el kell tekinteni a 30 napos kötelező várakozási idő meglététől, ilyen esetben tájékoztatásért keresse az anyakönyvvezetőt.   külföldi állampolgár Magyarországi házasság kötése, ilyenkor feltétlenül keresni kell az anyakönyvvezetőt, aki a konkrét eset körülményeire figyelemmel személyre szólóan ad tájékoztatást.   Általánosságban elmondható, hogy a külföldi házasulónak igazolnia kell, hogy személyes joga szerint a Magyarországon tervezett házasságkötésének törvényi akadálya nincs. Ezt az igazolást a magyar jog tanúsítványnak nevezi. A tanúsítványt hatóság állítja ki. Ezzel kapcsolatos információért a külföldi házasuló forduljon saját hazájában a helyhatósághoz, ennek hiányában hazája külképviseletének konzulátusához. Ezen túl születési anyakönyvi okirattal igazolnia kell az anyakönyvi bejegyzéshez szükséges adatait, valamint családi állapotát. Minden idegen nyelvű okiratot, igazolást hiteles magyar fordítással kell benyújtania. Hiteles magyar fordítást készít az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (a továbbiakban OFFI, Budapest VI. Bajza u. 52.), valamint külföldön a magyar külképviselet konzulátusa.   Miután a nemzetközi szerződések az okiratok különböző hitelesítését is megkívánhatják (diplomáciai felülhitelesítés, Apostille, stb.), külföldi állampolgárral kötendő házasság esetén további eljárásokra is szükség lehet. Amennyiben a külföldi házasuló nem ért, nem beszél magyarul, a házasságkötési eljárás minden fázisában tolmácsra van szükség. A házasságkötés személyes jog, ezért a tolmácsot a házasulóknak kell biztosítaniuk. Tolmács nem lehet a házasuló maga, vagy a házasuló egyenes ági rokona. A tolmácsnak személyazonosságát igazolnia kell.   Külföldi házasuló esetén - miután az általa benyújtott igazolásokat a Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatalának anyakönyvi felügyelőjéhez fel kell terjeszteni - az anyakönyvi hivatal nem tudja biztosítani a 31. napon történő házasságkötést, időpontot csak az iratok visszaérkezése után lehet kitűzni.   Aki külföldön kíván házasságot kötni és az adott állam anyakönyvvezetője tanúsítvány bemutatását kéri a házasságkötéshez, keresni kell az anyakönyvvezetőt, aki tájékoztatást ad a tanúsítvány kiállításának feltételeiről.   A Csjt. 2.§ (3) bekezdése előírja azt is, hogy a házasságkötés az erre a célra kialakított hivatali helyiségben történik a közreműködő anyakönyvvezető és két tanú jelenlétében. A házasságkötés nyilvános, ettől a házasulók kérésére el lehet térni. Az eljárás illetékmentes.      Haláleset anyakönyvezése     A haláleset bejelentéséhez minden esetben szükséges:   -         halottvizsgálati bizonyítvány, -         halálozási lap, -         az elhalt személyazonosításra alkalmas okmánya (személyazonosító igazolvány, érvényes magyar útlevél, 2001. január 1. után kiállított vezetői engedély) -         2000. január 1. után megváltozott lakóhely esetében az elhalt lakcímkártyája, -         születési anyakönyvi kivonata, -         családi állapotát igazoló okirata, -         a temettető személyi igazolványa valamint 2000. január 1. után megváltozott lakóhely esetében lakcímkártyája.   Családi állapotot igazoló okirat lehet:   -         ha az elhalt házas családi állapotú, a házassági anyakönyvi kivonata, -         ha az elhalt elvált családi állapotú, a házasságát felbontó jogerős bírósági ítélete vagy a záradékolt házassági anyakönyvi kivonata, -         ha özvegy családi állapotú, az elhalt házastársának halotti anyakönyvi kivonata vagy a záradékolt házassági anyakönyvi kivonata.   Lakáson történt halálozás esetén a halál tényét megállapító orvos állítja ki a halottvizsgálati bizonyítványt. A halálozásról a jegyzőkönyvet az anyakönyvvezető veszi fel. Hamvasztásos temetés esetén a Tisztiorvosi Szolgálat engedélye is szükséges. Az engedély a halottvizsgálati bizonyítvány lebélyegzésével történik.   A hagyatéki eljárás lefolytatásához szükséges hagyatéki értesítést az anyakönyvvezető küldi meg az elhunyt lakóhelye szerint illetékes Polgármesteri Hivatal hagyatéki előadójához.   Ha az elhunyt nyugdíjas volt, a hozzátartozónak értesítenie kell a nyugdíjfolyósító intézetet.   A hagyatéki eljárás lefolytatásához az elhalt adószáma szükséges, ezért azt csak a hagyatéki eljárás lezárulta után kell leadni az elhalt lakóhelye szerint illetékes APEH kirendeltségéhez.   Külföldön történt anyakönyvi események magyarországi anyakönyvezése A hatályos szabályozás szerint magyar állampolgárral külföldön történt anyakönyvi eseményt (születést, házasságkötést, házasság felbontást, halálesetet) Magyarországon anyakönyveztetni kell. Ez azért szükséges, mert magyar anyakönyvi okirat nélkül nem tud személyazonosító igazolványt, útlevelet váltani, esetlegesen nem tud igénybe venni olyan szolgáltatásokat, melyek, mint magyar állampolgárt megilletik. A magyarországi anyakönyvezésnél minden esetben hitelt érdemlően igazolni kell az érintett személy fennálló magyar állampolgárságát (érvényes személyigazolvány, érvényes személyazonosító igazolvány, érvényes magyar útlevél, illetve ezek hiányában egy évnél nem régebben kiállított állampolgársági bizonyítvány). A magyarországi anyakönyvezést az érintett, a lakóhelye szerinti polgármesteri hivatal anyakönyvvezetőjénél, külföldön élő magyar állampolgár a magyar külképviselet konzulátusán kérheti. A nemzetközi szerződések az okiratok különböző hitelesítését is megkívánhatják (diplomáciai felülhitelesítés, Apostille, stb.), ezért feltétlenül kérjen személyre szóló tájékoztatást az eljárás megindítása előtt az anyakönyvvezetőtől, vagy a magyar külképviselet konzulátusától. a.) Születés magyarországi anyakönyvezése Nagykorú személy maga, vagy meghatalmazottja útján kérheti. 18 év alatti gyermek esetében törvényes képviselője/szülője, vagy annak meghatalmazottja jár el. Az anyakönyvezéshez szükséges: a külföldi anyakönyvi okirat (vagy annak hiteles másolata) hiteles magyar fordítással (OFFI), a szülő(k) házassági anyakönyvi kivonata, a szülő(k) magyar állampolgárságának hitelt érdemlő igazolása (kiskorú, illetve korlátozottan cselekvőképes gyermek esetében), nagykorú kérelmező magyar állampolgárságának igazolása. Amennyiben a szülők a házasságban saját nevüket viselik, és a gyermek első gyermek, valamint a szülők házassági anyakönyvi kivonata nem tartalmazza a születendő gyermekek családi nevét, úgy minkét szülő nyilatkozata szükséges a családi név meghatározásához. A nyilatkozatot anyakönyvvezető, gyámhivatal, gyámhatóság vagy közjegyző előtt lehet megtenni. Az eljárás részleteiről, illetve házasságon kívül született gyermek anyakönyvezéséről az anyakönyvvezető ad tájékoztatást.   b.) Házasságkötés magyarországi anyakönyvezése Az eljárást az érintett maga kezdeményezheti, vagy meghatalmazottja útján járhat el. Az anyakönyvezéshez szükséges (amennyiben a házastársak mindketten magyar állampolgárok): mindkét házastárs magyar állampolgárságának hitelt érdemlő igazolása (érvényes személyigazolvány, érvényes személyazonosító igazolvány, érvényes magyar útlevél, egy évnél nem régebben kiállított állampolgársági bizonyítvány), mindkettőjük születési anyakönyvi kivonata, a házasságot megelőző özvegy, elvált családi állapot esetén az előző házasság záradékolt házassági anyakönyvi kivonata, a külföldi házassági okirat (vagy annak hitelesített másolata) hiteles magyar fordítással (OFFI). Amennyiben a külföldi okirat nem tartalmazza a házastársak házasságban viselt nevét, a házastársaknak személyesen meg kell jelenniük és nyilatkozniuk erről. Ha a házastársak a házasságban saját nevüket viselik, javasolt mindkét házastárs megjelenése, hogy a születendő gyermekeik családi nevére nyilatkozni tudjanak. Külföldi házastársnak nem kell igazolnia a házasságkötés előtti családi állapotát, nem kell bemutatnia a születési anyakönyvi kivonatát, erre vonatkozóan elég a kérelmező nyilatkozata. Ha a külföldi házastárs magyar állampolgársága vélelmezhető, az anyakönyvvezető köteles vizsgálni a magyar állampolgárság fennállását. Ennek megléte esetén érvénybe lépnek a magyar állampolgárokra vonatkozó szabályok és az esetleges előző házasságok sorozatát kell Magyarországon anyakönyveztetni, ehhez kapcsolódóan több eljárási cselekményt végezni. c.) Haláleset magyarországi anyakönyvezése Az eljárást a hozzátartozó (házastárs, gyermek) kezdeményezi, de eljárhat meghatalmazottja is. Az anyakönyvezéshez szükséges: az elhalt magyar állampolgárságának hitelt érdemlő igazolása (érvényes személyi igazolvány, érvényes személyazonosító igazolvány, érvényes magyar útlevél, egy évnél nem régebben kiállított állampolgársági bizonyítvány), a külföldi halotti anyakönyvi okirat (vagy ennek hiteles másolata) hiteles magyar fordítással (OFFI), az elhalt születési anyakönyvi kivonata, házas családi állapot esetén a házassági anyakönyvi kivonata, az elhalt özvegy, vagy elvált családi állapotát igazoló záradékolt házassági anyakönyvi kivonat. Az elhalt érvényes személyazonosító igazolványát, érvényes magyar útlevelét, 2001. január 1. után kiállított vezetői engedélyét az anyakönyvvezetőnek be kell vonnia.   Az állampolgársági ügyek intézése Az állampolgársági eljárás szabályait a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény, valamint a törvény végrehajtásáról szóló 125/1993. (IX.22.) Kormányrendelet tartalmazza. A magyar állampolgárság érvényes személyi igazolvánnyal, érvényes magyar útlevéllel, vagy állampolgársági bizonyítvánnyal - kiállításától számított egy évig - igazolható. Magyar állampolgárság megszerzése honosítással, visszahonosítással Magyar állampolgárságot nem magyar állampolgár honosítással, visszahonosítással kérelmezhet. A honosítás általános feltételei: a kérelem előterjesztését megelőzően nyolc éven át folyamatosan magyarországi lakóhellyel rendelkezik (magyarországi lakóhellyel rendelkezik az az idegen állampolgár, akinek bevándorlását, letelepedését magyar hatóságok engedélyezték), megélhetése és lakóhelye biztosított Magyarországon, a Magyar Köztársaság érdekeit nem sérti honosítása, igazolja, hogy alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven sikeres vizsgát tett, vagy a vizsga alól mentesült. (A vizsgát a lakóhely szerint illetékes regionális közigazgatási hivatal vizsgabizottsága előtt kell letenni. Vizsgára jelentkezni szintén a. Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatalánál lehet (Budapest V., Váci u. 62-64. szám, telefon: 235 1700, ügyfélfogadás hétfőn 13.00-16.00, szerdán 8.00-16.00 óra között.) Kedvezményesen honosítható: az a külföldi állampolgár, aki a kérelem előterjesztését megelőzően három éven át folyamatosan Magyarországon lakott (bevándorlását, letelepedését magyar hatóságok engedélyezték) feltéve, ha: - magyar állampolgárral legalább három éve fennálló érvényes házasságban él, vagy házassága a házastárs halálával szűnt meg, - kiskorú gyermeke magyar állampolgár, - magyar állampolgár fogadta örökbe, - magyar hatóság menekültként elismerte. Az a bevándorolt, letelepedett státusú nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségű és felmenője magyar állampolgár volt, szintén kedvezményesen honosítható. A letelepedési eljárás befejeztével, a lakóhely létesítése után folyamodhat a magyar állampolgárságért. Kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, aki a kérelem benyújtása előtt legalább öt éven át folyamatosan Magyarországon lakott (akinek bevándorlását, letelepedését magyar hatóságok engedélyezték) feltéve, ha az ország területén született, kiskorúsága idején létesített magyarországi lakóhelyet és hontalan. A kedvezményes honosítások esetén is szükséges a honosítás általános feltételeinek megléte. A kérelmet az állandó lakóhely szerint illetékes Önkormányzat Polgármesteri Hivatal anyakönyvvezetőjénél kell benyújtani. A kérelem letölthető a www.bmbah.hu internetes oldalról. Ha a kiskorú honosítását szülőjével kéri, vagy szülője a magyar állampolgárságot már megszerezte, a magyarországi itt-tartózkodástól el lehet térni. Magyar állampolgár által örökbefogadott kiskorú esetében a gyermek lakóhelyétől függetlenül honosítható. Az alkotmányos alapismeretek vizsga alól mentesül:              a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy, aki magyar tannyelvű nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézményben végzettséget szerzett, és a kérelem benyújtásakor csatolja a végzettséget tanúsító bizonyítvány, illetve oklevél/diploma közjegyző, vagy a kibocsátó intézmény által hitelesített másolatát, aki a kérelem benyújtásakor 65. életévét betöltötte, aki - a betegség jellege szerint illetékes egészségügyi szolgáltató által kiállított igazolással - igazolja, hogy egészségi állapota tartósan és visszafordíthatatlanul megromlott és emiatt képtelen a vizsga letételére. A honosítási, visszahonosítási kérelem benyújtásakor kérni lehet: azt, hogy saját, vagy felmenője magyar családi nevét viselhesse többtagú családi névből egy vagy több tag, valamint a nemre utaló végződés, illetve névelem elhagyását családi nevének magyarra fordítását A névmódosítási kérelmet okirattal – a felmenő állami anyakönyvi kivonatával, a felmenő egykori állampolgársági okiratával vagy bizonyítványával, névváltoztatási okiratával, egykori magyar útlevéllel, korabeli lakcímbejelentővel, vagy illetőségi bizonyítvánnyal – vagy szakvéleménnyel kell alátámasztani. A honosítási, visszahonosítási eljárásban csak a születési név módosítható, a házassági név (házastársa születési neve, amennyiben azt viseli) és az utónév nem. Magyar állampolgárság honosítással, visszahonosítással történő megszerzéséről a köztársasági elnök dönt, annak megszerzéséről honosítási, visszahonosítási okiratot ad ki. Az állampolgárság az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételével keletkezik. Az esküt/ fogadalmat a (vissza) honosított - cselekvőképtelen személy esetén törvényes képviselője - a polgármester előtt teszi le, az állandó lakóhelye szerint illetékes polgármesteri hivatalban. Magyar állampolgárság megszerzése nyilatkozattétellel A nyilatkozattétel napjától szerzi meg magyar állampolgárságát az: akit magyar állampolgárságától megfosztottak, aki, az állampolgársági törvényben meghatározott kormányrendelet alapján veszítette el magyar állampolgárságát, akinek magyar állampolgársága 1947. szeptember 15. és 1990. május 2. napja között elbocsátással szűnt meg, az, aki az ország területén született, születésével nem szerezte meg szülei külföldi állampolgárságát, feltéve, hogy magyarországi lakóhellyel rendelkezett. További feltétele, hogy a kérelmező nyilatkozattétele előtt legalább öt éve Magyarországon lakik, valamint a kérelem benyújtásának idejében a tizenkilencedik életévét még nem töltötte be, aki magyar állampolgár anyától és külföldi állampolgár apától 1957. október 1-je előtt született, és születésével nem vált magyar állampolgárrá. Az állampolgárság ilyen formában való megszerzése Magyar Köztársaság Elnökéhez címzett írásbeli nyilatkozattal kérhető. A nyilatkozatot – Magyarországon lakóhellyel rendelkező kérelmezőnek – a lakóhelye szerinti Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának anyakönyvvezetőjénél, a külföldön lakó kérelmező a magyar külképviselet konzuli hivatalánál nyújthatja be. A nyilatkozat elfogadása esetén az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Állampolgársági Igazgatósága bizonyítványban igazolja az állampolgárság megszerzését. Állampolgárság vizsgálat, állampolgársági bizonyítvány Az igazságügyi és rendészeti miniszter az érintett kérelmére állampolgársági bizonyítványban igazolja: a magyar állampolgárság fennállását, megszűnését, illetőleg azt, hogy a bizonyítványban megjelölt személy nem magyar állampolgár. A kérelmet Magyarországon élő kérelmező esetében az állandó lakóhelye szerint illetékes Önkormányzat Polgármesteri Hivatal anyakönyvvezetőjéhez kell benyújtani.     Családi név, utónév anyakönyvezése, névviselés és névváltoztatás A névváltoztatással kapcsolatos szabályozás 2002. december 15. napjával módosításra került. Ettől kezdve beszélhetünk születési névről és házassági névről. A születési név az a név, mely az érintettet a születési anyakönyvi bejegyzése alapján megilleti. Magyar állampolgár születési neve családi és utónévből áll. A családi név egy vagy kéttagú lehet. A kéttagú családi nevet kötőjel köti össze. Anyakönyvezni egy vagy két, nemre utaló utónevet lehet. Házassági név az a név, mely az érintettet a házassági anyakönyvi bejegyzés alapján megilleti. Születési név megváltoztatása Születési név megváltoztatását az igazságügyi és rendészeti miniszter engedélyezheti. A kérelmet az állandó lakóhely szerint illetékes anyakönyvvezetőnél lehet személyesen benyújtani. Kiskorú gyermek névváltoztatását törvényes képviselője, cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló személy kérelmét a gondnok terjesztheti elő. Kiskorú gyermek esetében, ha a szülők elváltak, akkor is kell mindkét szülő hozzájárulása a név megváltoztatásához, kivéve, ha a szülő felügyeleti jogát megvonták és ezt jogerős bírósági határozat igazolja. Szülő családi nevének megváltoztatása kiterjed családi nevét viselő kiskorú gyermekére is. Azonban a szülő kérheti ennek ellenkezőjét is. Ha házastárs változtat nevet, és azt a nevet a másik házastárs valamilyen formában viseli, a névváltoztatás rá is kiterjed. A születési név megváltoztatására irányuló kérelem illetéke 10.000.- Forint. Megváltoztatott név ismételt megváltoztatása 30.000.- Forint. Az illetéket illetékbélyeg formájában kell leróni. Amennyiben a névváltozással érintett anyakönyvi esemény külföldön történt, a névváltoztatás feltétele a hazai anyakönyvezés is. Házassági név megváltoztatása A házassági név megváltoztatására irányuló eljárás lefolytatására a házasságkötés helye szerint illetékes anyakönyvvezető az illetékes. A kérelem előterjeszthető a lakóhely szerint illetékes anyakönyvvezetőnél is. A kérelem személyesen terjeszthető elő. Ha a házassági névváltozásra válás vagy özvegység után kerül sor, az elvált vagy özvegy nő férjének "né" toldatos formáját nem választhatja, ha a házasság fönnállása alatt sem viselte vagy attól a bíróság eltiltotta. A kérelem illetékköteles. Az illeték mértéke 5.000.- Forint, melyet illetékbélyeg formájában kell leróni.